„De én imádom az új kihívásokat! Tudnom kell, hogy képes vagyok őt az ujjaim köré csavarni” – vallja be Veronika, a szórakoztatóipar sikeres vállalkozója, miközben épp rajongása új tárgyáról mesél. Nagyon izgatja, hogy talán ez lesz Az Igazi!

„Jó, lehet, hogy egy kicsit negatív. De én tudom, hogy mi kell neki a változáshoz, ő pedig olyan hálás lesz majd!” - magyarázza lelkesen. Miután ezt nem hagyom annyiban beismeri, hogy valójában nem tud sokat róla, de azért már vágyak és kívánalmak - saját vágyainak és kívánalmainak - egész hadát vetítette ki rá, mintha csak egy mozivászon lenne a pasi.

Egyszerűen nem tudja kiverni őt a fejéből: minden egyes nap minden percében csak rá gondol. Ez a titokzatos személy, aki úgy tűnik, nem viszonozza az érzelmeit, hirtelen teljes figyelmét elragadja.

Húzd meg - ereszd meg viselkedése olyan, akár a mágnes. Egyik este még szeretkeznek, aztán másnap se szó, se beszéd lelép. Napokig nem hallani róla, majd mikor újra jelentkezik megindító, szívhez szóló üzenetekkel bombázza.

A minap megemlítette, hogy lenéz egy bárba a kedvenc bandája fellépésére. Mikor Veronika rákérdezett a dologra, nagykegyesen odabökte: „nem bánja, ha ő is csatlakozik”.

Az izgalomtól mámorosan, hogy végre a hálószobán kívül is eltölthetnek kettesben egy estét, felvette a legjobb ruháját, hogy aztán a bárba érve a pasit baráti társaságával mulatozva találja. Ez volt a második „randijuk”. Így végül ahelyett, hogy várt volna egy rendes randi meghívásra, egyenesen egy ilyen megalázó szituációba kergette magát.

De a fiú Veronika felé mutatott kettőssége akkor is beindítja őt. Mágnesként vonzza az a kiismerhetetlenség, melyet sugároz. De vajon miért, mi folyik itt? A kapcsolatuk igazából még el sem kezdődött, de máris egy fájdalmas függőségi viszonyt mutat. Sajnos ez nem újdonság, láttam már embereket ebben a szituációban ragadni, akár évtizedekre is. Nem egy fáklyásmenet, meg kell hagyni.

A kapcsolatfüggőség azt jelenti: csak akkor érzem jól magam, ha te is jól érzed magad. Az, hogy Veronika jól érzi-e magát a bőrében, teljes mértékig attól függ, hogy ez az Új Pasi jól érzi-e magát a bőrében.

Mivel az igaz szerelem csakis a saját magunk iránt érzett egészséges szeretet-többletből fakadhat, ez a fajta függőség tökéletes ellentettje a szerelemnek. Ráadásul a kapcsolatfüggőség egy olyan ördögi kört hoz létre, mely három belső személyiség-részünket hívja életre: a Megmentőt, az Üldözőt és az Áldozatot.

Hogyan ismerhetjük fel? Egy egyszerű teszt elegendő:

Úgy érzed, hogy állandóan meg kell MENTENED valakit? Aztán amikor nem úgy viselkedik ahogy szeretnéd, akkor elkezded ÜLDÖZNI őt? És ahogy nem azt kapod, amire szükséged van, hamarosan önsajnálatba süllyedsz, mintha te lennél az ÁLDOZAT? Egészen addig, amíg újra meg nem akarod MENTENI őt vagy valaki mást?

MEGMENTÉS – ÜLDÖZÉS – ÁLDOZAT – MEGMENTÉS – ÜLDÖZÉS – ÁLDOZAT – MEGMENTÉS – ÜLDÖZÉS - ÁLDOZAT

Ezen ördögi kör kialakulásának gyakori oka a kora-gyerekkori szerető gondoskodás hiánya. Veronika anyja valószínűleg soha nem volt ott számára, amikor szüksége lett volna rá, vagy ha mégis, akkor is kiszámíthatatlanul, hol igen, hol nem. A kis Veronika azt tanulta, hogy nem számíthat az édesanyjára. Előfordult, hogy megbüntette valamiért, máskor ugyanazért nem kapott semmit. Kiszámíthatatlanság, instabilitás és bizonytalanság váltak Veronika mozgatórugóivá, ezek lettek a hívószavak, melyekre válaszolt. Belső gyermeke az, aki még 30 évvel később is erre az ambivalenciára éhezik.

Az egyetlen kiút ebből a körből saját magunk szeretetén és az elfogadáson keresztül vezet. Így hát üléseinken összekapcsoljuk Veronikát belső gyermekével és begyógyítjuk sebeit, megadjuk neki a gondoskodást, a stabilitást és a kiszámíthatóságot, melyek mindig is hiányoztak az életéből. Ezáltal ha bármikor ürességet, vagy magányt érez, kapcsolatba léphet saját belső gyermekével, hogy lágyan ringathassa és megadhassa neki az elveszett biztonságot.

Az igazat megvallva úgy gondolom, hogy Veronika mindig hajlamos lesz rá, hogy mérföldekről kiszúrja az ilyen ambivalens fickókat. De az is biztos, hogy legközelebb már képes lesz arra, hogy felismerje: „Erre az ambivelanciára csak a belső gyermekem sóvárog. Az én dolgom, hogy gondoskodjak róla és megnyugtassam őt legbelül. Én magam stabilitást, elfogadást, őszinteséget és melegséget viszek a felnőtt kapcsolataimba.”

A függősége körüli őrület már néhány alkalom után csökkent. Te is hasonló csapdában érzed magad? Most már tudod, hogy van kiút. Küldj egy üzenetet még ma!         

Name *
Name