Képzeljétek magam a helyembe, ülök egy belvárosi menő co-working helyen az indián nyár napos napjainak egyikén. Körülöttem 10-12 ember, kedves arcok, okosak, kicsit cinikusak. Érezhetőek a kiégés jelei közűlük azokon, akik már jó pár éve ott dolgoznak.

Mesélnek a munkájukról. Elmondják, hogy nekik a “számokat kell nekik behozni2. Ezt el tudjátok képzelni. Vannak a számok, kint, és be kell hozni őket... Ez az ő munkájuk tehát. Hozni-vinni a "számokat"... 

Mit is jelent a kiégés? Talán azt, hogy már nem találják meg azt a munkájukban, amit régen megtaláltak?  Nem látják már a magasabb értelmét a melójuknak.

Tekintve, hogy ők egy nemzetközi tulajdonú itthon piacvezető vállalat értékesítési osztályának vezetői, felvetem nekik, hogy volna itt egy szereplő akiről eddig nem esett szó: a vevő! A digitális termékek, amiket ők árulnak, a vevőik életét teszik jobbá és egyszerűbbé. Tényleg.

Magyarán rámutattam, hogy volna itt egy ún. purpose. Egy magasabb rendű cél. Egy küldetés. Emberek életét, munkáját ténylegesen jobbá, egyszerűbbé tenni... És ezt ők már csinálják. Évek óta! Csak valahogy ez nincs fókuszban. Mintha vakfolt lenne?

Körbejárjuk a nap folyamán a purpose, a küldetés, a magasabb rendű cél kérdéskörét olyan gyakorlatokkal, amikről a végén hálával nyilatkoznak. Segítek nekik önmagukat és egymást új színben megismerni és értékelni, egymásért és a munkájukért hálásnak lenni. Sőt, a nap végére átverekedjük magunkat a másik oldalra, és megfogalmazzuk a küldetésüket! 

Ahogy halad előre a nap megfigyelem, hogy egyre többen közűlük kezdik megérezni, meglátni, hogy lehet, hogy tényleg van összefüggés: ha elvész, vagy talán sosem lett megfogalmazva a küldetés, akkor könnyen jöhet a kiégés. A számok elgurítanak pár évig, de ha nem égsz, kiégsz!

Te miért égsz? Mi lobbant lángra? Megfogalmaztad már magadnak a saját Személyes Küldetésed? 

Lehet, hogy még nem. Vagy gondolkodtál már ezen, vagy nem. Van viszont egy izgalmas felvetésem számodra:  Ha még nem, akkor mi hajt?

Ha még nem fogalmaztad meg a küldetésed, akkor is hajt valami. Emberként fontos számunkra egy magasabb rendű cél, ha nincs akkor helyettesítjük valamivel. Úgy vélem: érdemes átgondolni, hogy megfogalmazott, kimondott küldetés helyett mi az az implicit, ki nem mondott küldetés, program, pálya, ami visz előre? Mik ennek az elemei? Családi tradíció? Gyerekkorból jövő hiedelmek? Korai ifjúkori elhatározások? Érdemes néha tartani egy küldetés-önauditot - merre is megyek..?